Kecskék betegségei:

Abortusz:

Leginkább előfordul 6-8 hetes terhesség, állatorvosi kezelésre van szükség, hogy ellenőrizzék meddőség előfordulását. Ez bekövetkezhet ez a betegség az ivóvíz szalmonellával fertőzött typhinmurium. Abortusz is előfordulhat egy kecske táplálkozásában gazdag a lóhere, vagy lucerna.

Panaritium:

A csülök közötti bőrön vagy a pártaszélen kezdetben savóval, majd gennyel telt lapos hólyagok jelennek meg. Ezek felfakadása után fekélyek keletkeznek, a szövetelhalás ráterjedhet a csülök irhájára, mely elszürkül, ellágyul, változó nagyságú területeken elválik a szarutoktól. Az elvált irha és a szarutok között kezdetben híg, később kenőcsszerű vagy gennyes váladék halmozódik fel, ez feltűnően bűzös, rothadt sajtra emlékeztető szagú. Az elhalás néha az ujjcsontokra is ráterjed. Az esetek nagyobbik részében csak az egyik lábvég betegszik meg, de előfordul mind a négy lábvég betegsége is. Az állatok sántítanak, sokat fekszenek, térdelve vagy ülve esznek, a beteg anyák étvágytalanok, elapasztanak.
A betegség lefolyása általában hosszadalmas, a juhok fokozatosan lesoványodnak, ha a négy lábvég egymás után betegszik meg, akár fél évig is eltarthat.

védekezés a panaritium ellen:

Tiszta, száraz alom, rendszeres csülökápolás, lábvégsérülések kerülése, istállók kijárata, itatók körüli tócsák megszüntetése. Vásárlás előtt meggyőződni a betegségtől való mentességről, vásárlás után egy hónapos karantén.
Enyhébb esetekben a levált szarurészek eltávolítása után a beteg irha fertőtlenítőoldattal történő 2-3 naponkénti kezelése (ma már számos, kifejezetten ezt a célt szolgáló készítmény van forgalomban - kenőcsök, sprayk, hintőporok stb.).
Lábfürdők: 5%-os formalin, 1 %-os sterogenol, 10 %-os cink-szulfát stb. Megelőzésként hetente egyszer, 5 percig tartó "lábáztatás".
Megelőzésre jól bevált az alom szuperfoszfátos beszórása: 500 férőhelyes hodályban harmadnaponként 50 kg szuperfoszfát alomba szórása.
A betegeket el kell különíteni. Súlyosabb esetekben gyógyulás csak egyedi, sebészeti ellátással (éles késsel minden elhalt szövetet belülről kifelé irányulva el kell távolítani) és ehhez társuló gyógyszeres kezeléssel lehetséges. Előfordulhat, hogy légyálcák (nyüvek) lepik el a lábvéget, ilyenkor légyirtó lemosószert is alkalmazni kell.
Ott, ahol a betegség súlyos veszteségeket okoz, inaktivált vakcinák igénybevételére van lehetőség (oltás hathetes különbséggel kétszer).

Tetanusz:

A tetanusz az akarattal mozgatható vázizmokat bénítja. A szívizmot nem bénítja annak önálló ingerületvezetési rendszere miatt. A különböző beszámolók szerint a halálozási arányszám 48 és 73% között változik. Legmagasabb az arány a nem oltottak és a 60 évnél idősebbek között.

A lappangási idő 8 nap és több hónap között változik.[3][4] Minél messzebb van a sérülés helye a központi idegrendszertől, annál később jelentkeznek a tünetek. Minél hamarabb jelentkeznek a tünetek, annál súlyosabbak.[5] Az újszülöttek tetanuszában a születéstől számított lappangási idő 4 és 14 nap között változik, de átlagosan 7 nap. A klinikai leletek alapján a tetanusz négy megjelenési formája különíthető el.

* Az általános tetanusz a tetanusz leggyakoribb formája (80%). Első jele az állkapocs megmerevedése által létrejött szájzár, és a mimikai izmok görcse miatt beálló akaratlan mosoly, a risus sardonicus. Ezt követi a nyak megmerevedése, nyelési nehézségek, majd a mellkasi és a hátizmok görcse. A további tünetek közé tartozik a hőemelkedés, az enyhe láz, az izzadás, és a heves szívdobogás. Gyakoriak a percekig tartó görcsök. A görcsök hatására a hát homorúvá feszül. Négy héten belül elmúlnak a görcsök, de a teljes gyógyulás több hónapot is igénybe vehet.
* Az újszülöttek tetanusza az általános tetanusz újszülötteken megjelenő formája. Oka a köldökcsonk fertőzöttsége. Az áldozatok olyan újszülöttek, akik anyjuk oltatlansága miatt nem szerezhetnek passzív immunitást. A fejlődő országokban ez a betegség felelős az újszülött kori halálozás 14%-áért. A fejlett országokban ritka.
* A helyi tetanusz a tetanusz ritka formája, amit a fertőzés helyén levő izmok állandó összehúzódása jellemez. Ez hetekig is eltarthat. Enyhébb, mint az általános tetanusz, de könnyen átalakulhat azzá. 1%-os valószínűséggel halálos.
* Az agyi tetanusz a betegség egy ritka formája, amit fejsérülés, vagy középfülgyulladás okozhat. Ekkor az agyidegeket támadja meg, különösen az arcideget.

Tetanusz kezelése:

A sebet ki kell tisztítani, és az elhalt, vagy fertőzött szövetet eltávolítani. Az antibiotikumok közül inkább metronidazole-t adnak, mint penicillint, mert az utóbbi növeli a görcsöket. Így csak akkor használják, ha nincs kéznél metronidazole. Az emberi anti-tetanospasmin immunoglobulinnal vagy tetanusz immunoglobulinnal való passzív immunizálás gyötrelmes. Ha a specifikus immunglobulin nem érhető el, akkor normál emberi immunglobulint adnak. A tetanusz minden áldozata beoltandó a betegség ellen, vagy emlékeztető oltást kell, hogy kapjon.

Rühösség:

A rühösség kezdeti tünetei sokszor észrevétlenek, máskor a bőrelváltozásokategyéb okokkal magyarázzák (pl. allergia) és csak akkor gondolnak a rühösségre, amikor már pörkképződés, bőr-megvastagodás, vagyis az idült forma jelentkezik. A kezdeti tünetek: az orrháton, fülek tövénél, fülek belső felületén, a szemek környékén, a lábak hajlataiban a bőr kipirosodik, viszket, ha nagyon alaposan megnézzük, apró göböcskéket, majd hólyagokat látunk, melyek közepét vékony, vörösesbarna pörk fedi. Ezek később összefolynak, a hát, az oldalak és a combok felé is terjednek, korpaszerű pikkelyekké változnak, majd vastag, repedezett, szürkésfehér var borítja ezeket a területeket. A bántalom idültté válásával a bőr megvastagszik, redőket képez.

Az erős viszketés nyomán az állat vakaródzik, a bőr kisebesedik és a sebek gyakran másodlagosan baktériumokkal fertőződhetnek (bőrgyulladás).

Coccidiózis:

Ezek – kórokozó fajok esetén – különféle tünetekkel járhatnak. A kórokozók különböző szerveket betegíthetnek meg (leggyakrabban a gyomor-bél csatorna). A gazdafaj és a tünetek mindig az adott kórokozó fajra jellemzőek. Közös vonásuk a fejlődésmenetükben keresendő. A szájon át történő fertőzést követően egy ivartalan (schizogonia) és egy ivaros (gametogonia) szakaszt követően kialakul a zigóta, amelyből a következő szakaszban (sporogonia) kialakul a fertőző alak oocysta, ami a bélsárral ürül. Az oocysta a környezetben egy rövidebb-hosszabb érési folyamat után válik fertőzőképessé (sporulált oocysta), és ezt sokáig meg is tartja.

Száj és körömfájás:

A betegség inkubációs (lappangási) ideje 2-12 nap. A betegség magas lázzal kezdődik, ami két-három nap alatt gyorsan lecsökken. A beteg állat szájának nyálkahártyáján hólyagzás jelenik meg, ami csurgó, vagy habos nyálazást eredményez és nagy valószínűséggel a táplálkozás fájdalmassá tételével étvágyvesztést is, ami miatt a felnőtt állat hónapokig tartó fogyásba kezd. Az állat lába hasonló hólyagzást mutat és az állat megsántul. A hímnemű állat heréje megdagad, a nőstény tejhozama pedig lényegesen lecsökken. Egyéb tünetek: gyengeség, hidegrázás. Bár a fertőzött állat a betegség lefolyása után végülis felépül egyesek esetében a betegség „szív-izom gyulladáshoz” (myocarditis) és halálhoz vezethet, különösen gyenge, például újszülött borjak esetében. Más állatokat a vírus 
(aszimptomatikusan) nem támadja meg: ezek a betegség hordozóivá válnak.



És még sok féregfajok is letelepedhetnek az állatban.(PL.: A májban(májmétely)..STB..